Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda

adatkezelési tájékoztatója

-módosított-

I. Bevezető

A jelen tájékoztatást a Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda mint adatkezelő - a továbbiakban: Adatkezelő - bocsátotta ki a célból, hogy az érintettet az adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb információkról tájékoztassa.

Az adatkezeléssel kapcsolatos teljes körű tájékoztatást az Adatkezelő által kibocsátott, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jelen adatkezelési tájékoztató - a továbbiakban: Adatkezelési tájékoztató - tartalmazza.

Amennyiben az Adatkezelési tájékoztatóval kapcsolatban kérdése merül fel, vagy további tájékoztatásra van szüksége, kérjük, vegye fel a kapcsolatot Adatkezelővel.

II. Adatkezelő adatai és elérhetősége

Név: Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda (képv.: dr. Mándó Tibor ügyvéd)

Székhely: 1082 Budapest, Corvin sétány 1., A. épület, 6. emelet, 2. ajtó

Levelezési cím: 1082 Budapest, Corvin sétány 1., A. épület, 6. emelet, 2. ajtó

E-mail: mandotibor@mtui.hu

Telefon: +36 20 591 7335

Weboldal: www.mtui.hu

III. Általános tájékoztatás

1. Az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok

Adatkezelő az általa kezelt személyes adatokat minden esetben a hatályos magyar és európai jogszabályoknak és az előírt adatkezelési alapelveknek megfelelően kezeli és biztosítja a biztonságos adatkezeléshez szükséges feltételeket. Adatkezelő adatkezelésre vonatkozó eljárásrendje különösen - de nem kizárólagosan - a következő jogszabályok alapján került kialakításra:

• a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. sz. rendelete (Rendelet)
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII törvény (Infotv.)
• az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.)
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.)
• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.)
• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
• Magyarország Alaptörvénye

2. Definíciók

Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre - a továbbiakban: érintett - vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. Érintettnek minősül pl. Adatkezelő ügyfele, érdeklődő stb.

Ügyfél: Az Adatkezelővel mint ügyvéddel szóban vagy írásban megbízási szerződést kötő érintett.

Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, szerv, amely az Adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

Címzett: az a természetes vagy jogi személy, szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e.

Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

Felügyeleti hatóság: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

3. Az adatkezelés alapelvei

Adatkezelő az adatkezelés során az adatkezelés alapelveinek megfelelően jár el.

Az adatkezelés főbb alapelvei:

• jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság
• célhoz kötöttség
• adattakarékosság
• pontosság
• korlátozott tárolhatóság
• integritás és bizalmas jelleg
• elszámoltathatóság

Az adatkezelés alapelveiről bővebb információt a Rendelet 5. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az Infotv. 4. §-ában talál.

4. Az adatkezelés alapja

Az adatkezelés akkor minősül jogszerűnek, ha az a Rendeletben felsorolt valamely jogalap alapján történik.

A Rendelet 6. cikke alapján jogszerűnek minősül az adatkezelés, ha az alábbiakban felsorolt esetek valamelyike fennáll:

• az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez (Rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pont);
• az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges (Rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pont);
• az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges (Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont);
• az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges (Rendelet 6. cikk (1) bekezdés d) pont);
• az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges (Rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pont);
• az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek (Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont).

5. Az Érintett jogai

Kérelem az Adatkezelőhöz

Ön az Adatkezelő adatkezelésével, magatartásával kapcsolatos észrevételével jogosult közvetlenül Adatkezelőhöz fordulni, az adatkezeléssel kapcsolatos jogait az Adatkezelőhöz intézett kérelmével gyakorolhatja. Adatkezelő a kérelemre haladéktalanul, de legkésőbb egy hónapon belül válaszol. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogai:

• előzetes tájékozódáshoz való jog
• hozzáférés joga
• helyesbítéshez való jog
• törléshez való jog
• az adatkezelés korlátozásához való jog
• adathordozhatósághoz való jog
• tiltakozáshoz való jog
• hozzájárulás visszavonásának joga
• a személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
• az Érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól bővebb tájékoztatást a Rendelet 7. cikk (3) bekezdése, 13-14. cikke, 16-21. cikke, 34. cikke, valamint az Infotv. 14. §-a tartalmaz.

Panasztételi jog

Ön jogosult arra, hogy az adatkezeléssel kapcsolatban panasszal éljen elsősorban az Adatkezelő, másodsorban a - tartózkodási helye, a munkahelye, vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállam - felügyeleti hatóság felé. A felügyeleti hatóság elérhetőségei:

Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.

Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.

Telefon: +36 (1) 391-1400

Fax: +36 (1) 391-1410

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

Weboldal: https://naih.hu

Jogorvoslathoz való jog

Ön jogosult a bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság Önre vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, ha a felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panaszával, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja Önt a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről. A jogorvoslati jogát az illetékes törvényszék előtt gyakorolhatja.

Ön jogosult továbbá bírósági jogorvoslatra akkor is, ha megítélése szerint a személyes adatainak nem megfelelő kezelése következtében megsértették az adatkezeléssel kapcsolatos jogait. A jogorvoslati jogát az illetékes törvényszék előtt gyakorolhatja.

6. A személyes adatok továbbítása, címzettjei

Az Ön adataihoz Adatkezelő, valamint Adatkezelő munkavállalói és adott esetben az Ön által a megbízási szerződésben vagy ügyvédi meghatalmazásban jóváhagyott együttműködő vagy helyettes ügyvédek férhetnek hozzá.

Az Ön adatai peres vagy nem peres eljárás során, valamint egyéb hatósági eljárásban átadásra kerülhetnek továbbá az eljáró szervek (pl.: bíróság, közjegyző, ingatlanügyi hatóság stb.) valamint az ellenérdekű fél részére. Az adattovábbítás során Adatkezelő az Üttv., valamint az ügyvédekre vonatkozó etikai szabályok és az eljárási törvények rendelkezései szerint jár el.

Adatkezelő az Ön adatait főszabály szerint harmadik országba, nemzetközi szervezethez - tehát Európai Unión és EGT-n kívülre - nem továbbítja. Amennyiben ilyen adattovábbítás szükségessége felmerülne, úgy Adatkezelő kiemelt figyelmet fordít az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra és szükség esetén az ehhez történő hozzájárulásra.

7. Adatbiztonság, adatvédelem

Adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak biztosítása céljából, hogy a személyes adatok kezelése a jogszabályokkal összhangban történik. Ezeket az intézkedéseket Adatkezelő felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.

Adatkezelő többek között az alábbi intézkedésekkel tesz eleget adatbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeinek:

• személyes adatok elektronikus tárolása során a személyes adatok jelszavas védelme
• személyes adatok elektronikus tárolása során az adathordozók fizikai védelme (pl. zárható helyiségben történő elhelyezés)
• személyes adatok elektronikus tárolása során biztonsági mentés készítése és vírusvédelem
• személyes adatok papír alapú tárolása esetén azok fizikai védelme (pl. zárható helyiségben történő elhelyezés, tárolás, riasztó vagy belépőkód alkalmazása)
• a személyes adatokhoz történő illetéktelen hozzáférés megakadályozása (pl. jelszavas védelem, fizikai védelem)

Adatvédelmi incidensnek minősül a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi. Adatkezelő mindent megtesz az adatvédelmi incidens elkerülése érdekében.

Az adatvédelmi incidenst Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti a felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

Adatkezelő az adatvédelmi incidensről nyilvántartást vezet. Kérjük, hogy amennyiben adatvédelmi incidenst vagy annak kockázatát észleli Adatkezelő tevékenységével kapcsolatban, haladéktalanul értesítse Adatkezelőt a jelen adatkezelési tájékoztatóban megadott elérhetőségeken.

IV. Adatkezelő egyes adatkezelési tevékenységei

1. Kapcsolattartás

A kezelt adatok köre:

Természetes személy ügyfél esetén: név, lakcím, telefonszám, e-mail cím

Jogi személy ügyfél esetén: kapcsolattartó neve, telefonszáma, e-mail címe, beosztása

Az adatkezelés célja: az Adatkezelőre bízott ügyek megfelelő ellátása, amelynek érdekében elengedhetetlen az ügyféllel történő kapcsolattartás a szükséges információk beszerzése és átadása céljából.

Az adatkezelés jogalapja:

Természetes személy ügyfél esetén: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pont - a megbízási szerződés teljesítése.

Jogi személy ügyfelek esetén: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont - azon jogos érdek, hogy Adatkezelő megfelelően tudjon kapcsolatot tartani jogi személy ügyfelével.

Az adatkezelés időtartama: A megbízás teljesítésétől vagy megszűnésétől számított 5 év, amely a polgári jogi igény elévülésének időtartama.

2. Számlázás

A kezelt adatok köre: név, lakcím

Az adatkezelés célja: Adatkezelő a kifejtett tevékenységéért megbízási díjra jogosult, amelyről köteles számlát kiállítani, és amely számla tartalmazza az ügyfél nevét és címét. (Áfa tv. 159. § és 169. §, Számviteli tv. 169. §)

Az adatkezelés jogalapja: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont - Adatkezelő a megbízási díjról köteles számlát kiállítani a jogszabályban meghatározott adattartalommal.

Az adatkezelés időtartama: 8 év (Számviteli tv. 169. §)

3. Ügyvédi megbízás keretében végzett adatkezelés és azonosítás (a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirati ellenjegyzésre vonatkozó és a Pmt. szerinti átvilágítást nem érintő megbízások tekintetében)

A kezelt adatok köre az adott megbízás függvényében:

• ügyfél neve, címe
• az Üttv. 32. § (3) bekezdés szerinti adatok kétely esetén
• a megbízás ellátáshoz szükséges egyéb adatok, amelynek érintettje az ügyfél
• a megbízás ellátásához szükséges egyéb adatok, amelyek érintettje harmadik személy

Az adatkezelés célja:

• ügyfél neve, címe tekintetében: A megbízási szerződés megkötése, valamint az ügyfél azonosítása.
• az Üttv. 32. § (3) bekezdés szerinti adatok: A megbízási szerződés megkötése, valamint az ügyfél azonosítása abban az esetben, amennyiben az adatok vagy okiratok érvényességével, valódiságával kapcsolatban kétely merül fel, ezen adatok vagy okiratok érvényességének, valódiságának tisztázása, az ügyfélazonosítás megfelelő elvégzése.
• a megbízás ellátáshoz szükséges egyéb adatok, amelynek érintettje az ügyfél: Az ügyfél érdekeinek megfelelő képviselete, a megbízás teljesítése.
• a megbízás ellátásához szükséges egyéb adatok, amelyek érintettje harmadik személy: Az ügyfél érdekeinek megfelelő képviselete, a megbízás teljesítése.

Az adatkezelés jogalapja:

• ügyfél neve, címe tekintetében: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pont - a megbízás teljesítése tekintetében, valamint a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont - az ügyfél azonosítására vonatkozó jogszabályi kötelezettség teljesítése tekintetében
• az Üttv. 32. § (3) bekezdés szerinti adatok: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont - az ügyfél azonosítására vonatkozó jogszabályi kötelezettség teljesítése kétely esetén
• a megbízás ellátáshoz szükséges egyéb adatok, amelynek érintettje az ügyfél: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pont - a megbízási szerződés teljesítése, az ügyfél érdekeinek megfelelő képviselete
• a megbízás ellátásához szükséges egyéb adatok, amelyek érintettje harmadik személy: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont - az ügyfél és az Adatkezelő jogos érdeke a megbízás tárgyában történő sikeres együttműködéssel, az ügyfél és Adatkezelő között létrejött megbízási szerződés sikeres teljesítésével kapcsolatban.

Az adatkezelés időtartama: A megbízás teljesítésétől vagy megszűnésétől számított 5 év, amely a polgári jogi igény elévülésének időtartama.

32. § (1) A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.

(2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

(3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,

c) lakcím,

d) arcképmás,

e) aláírás,

f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,

g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,

h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontja szerinti adatok,

i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.

4. A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzésével kapcsolatos adatkezelés

A kezelt adatok köre:

• az okiratszerkesztés tekintetében az arra vonatkozó jogszabály által megkövetelt adatok
• az azonosítás tekintetében az Üttv. 32. § (3) bekezdésében foglalt adatok

Az adatkezelés célja:

• az okiratszerkesztés tekintetében az arra vonatkozó jogszabály által megkövetelt adatokra vonatkozóan: az okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre vonatkozó megbízás teljesítése
• az Üttv. 32. § (3) bekezdésében foglalt adatok tekintetében: az ügyfél azonosítása

Az adatkezelés jogalapja:

• az okiratszerkesztés tekintetében az arra vonatkozó jogszabály által megkövetelt adatokra vonatkozóan: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pont - a megbízási szerződés teljesítése, az ügyfél érdekeinek megfelelő képviselete.
• az Üttv. 32. § (3) bekezdésében foglalt adatok tekintetében: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont - az ügyfél azonosítására vonatkozó jogszabályi kötelezettség teljesítése.

Az adatkezelés időtartama: Adatkezelő okirat ellenjegyzése esetén az ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat - ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi.

32. § (7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.

(8) A magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.

5. A Pmt. alapján történő ügyfél-átvilágítás, azonosítás

A kezelt adatok köre: Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatok

Az adatkezelés célja: az ügyfél-átvilágítás elvégzése

Az adatkezelés jogalapja: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség, azaz a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás elvégzése.

Az adatkezelés időtartama: Adatkezelő okirat ellenjegyzése esetén az ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat - ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi.

73. § (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

b) ingatlan tulajdonának átruházása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,

d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat,

e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.

7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdés a) és e)-h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

(2) A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) állampolgárságát,

ad) születési helyét, idejét,

ae) anyja születési nevét,

af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

ag) azonosító okmányának típusát és számát;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét,

bc) főtevékenységét,

bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

be) - ha ilyennel rendelkezik - kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait,

bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

bg) adószámát.

(3) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:

a) természetes személy

aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,

ab) külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okiratot, hogy

ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,

bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

6. Nyilvántartásokkal kapcsolatos adatkezelés

Ügynyilvántartás:

Kezelt adatok köre:

• az ügyvéd által képzett ügyazonosító,
• az ügyfél neve,
• az ügy tárgya,
• a megbízási szerződés létrejötte időpontja,
• az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszáma, illetve más eljárások iktatószáma.

Az adatkezelés célja: A kötelezően előírt ügynyilvántartás vezetése.

Az adatkezelés jogalapja: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése.

Az adatkezelés időtartama: Adatkezelő okirat ellenjegyzése esetén az ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat - ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi. Amennyiben okirati ellenjegyzés nem történik, Adatkezelő az adatokat a polgári jogi elévülési igény időtartamáig, 5 évig őrzi meg.

53. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) a megbízás alapján ellátott ügyekről - az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében - nyilvántartást vezet.

(2) Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,

b) az ügyfél nevét,

c) az ügy tárgyát,

d) a megbízási szerződés létrejötte időpontját és

e) az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.

Ügyfélnyilvántartás

Kezelt adatok köre:

• természetes személyazonosító adatok,
• lakcím,
• állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
• az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma,
• a 32. § (3) bekezdésében meghatározott adatigénylés során kapott válasz azonosítója,
• azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező,
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.

Az adatkezelés célja: A kötelezően előírt ügyfélnyilvántartás vezetése.

Az adatkezelés jogalapja: Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése.

Az adatkezelés időtartama: Adatkezelő okirat ellenjegyzése esetén az ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat - ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi. Amennyiben okirati ellenjegyzés nem történik, Adatkezelő az adatokat a polgári jogi elévülési igény időtartamáig, 5 évig őrzi meg.

33. § (1) Az ügyvéd olyan ügyben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a legalább személyazonosításra alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet.

(2) Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím,

c) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,

d) az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma,

e) a 32. § (3) bekezdésében meghatározott adatigénylés során kapott válasz azonosítója,

f) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező,

g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.

7. Adatkezelő működésével kapcsolatos egyéb adatkezelés

Honlap

Az Adatkezelő által fenntartott www.drknagyviktoria.hu honlaphoz - a továbbiakban: honlap - bárki személyes adatai közlése, valamint kiléte felfedése nélkül hozzáférhet, szabadon és korlátozásmentesen szerezhet információkat a honlapon tárolt valamennyi tartalomból. A honlapon szereplő linkek egy része más által üzemeltetett honlapokra vezethet, azok tartalmáért azonban Adatkezelő semmilyen felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából eredő kár bekövetkezése esetén. Amennyiben a honlapon keresztül veszi Adatkezelővel a kapcsolatot, a jelen Adatkezelési Tájékoztató csak a www.drknagyviktoria.hu domain név alatti honlapra és az azzal összefüggő aloldalakra vonatkozik, és nem terjed ki harmadik felek által ellenőrzött és üzemeltett olyan weboldalakra, amelyeken esetlegesen Adatkezelő megjelenik. Ezen harmadik személyek által ellenőrzött és üzemeltetett honlapok esetén kérem, hogy minden esetben ellenőrizze az aktuális adatvédelmi tájékoztatókat és nyilatkozatokat, tekintettel arra, hogy ezen honlapokat Adatkezelő nem ellenőrzi, így azok tartalmáért és adatvédelmi intézkedéseiért Adatkezelő nem vállal felelősséget.

Kiadta és módosította: Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda (képv.: dr. Mándó Tibor ügyvéd)

Hatályos: 2022. november 19. napjától

Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda

Másolatkészítési Szabályzata

I.  Fogalommeghatározások

Digitalizálás: olyan eljárás, amely az analóg felépítésű információt számítástechnikai eszközök számára feldolgozható, digitális információvá alakítja át.

Eüsz. Vhr.: az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet.

Hiteles elektronikus másolat: valamely nem elektronikus dokumentumról az Eüsz. Vhr. szabályai és a jelen másolatkészítési szabályzat szerint készült, azzal képileg vagy tartalmilag egyező, joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes.

Képi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely biztosítja a papíralapú dokumentum – joghatás kiváltása szempontjából lényeges – tartalmi és formai elemeinek megismerhetőségét.

Másolatkészítő rendszer: a másolatkészítés során alkalmazott hardver, szoftver, valamint ezek együttese.

MÜK szabályzat: az okiratszerkesztésről és az elektronikus ügyintézésről szóló 11/2017. (XI.20.) MÜK szabályzat.

Szabályzat: jelen másolatkészítési szabályzat hatályos formája.

Tartalmi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely szerint az − a hozzá kapcsolódó metaadatokkal együttesen − biztosítja a papíralapú dokumentum − a joghatás kiváltása szempontjából lényeges − tartalmi elemeinek megismerhetőségét, de nem biztosítja a képi megfelelést.

Ügyvédi Iroda: Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda (székhelye: 1082 Budapest, Corvin sétány 1. A. ép. 6. em. 2.; képviseli: dr. Mándó Tibor ügyvéd)

Ügyvédi Társulás: a MÁNDÓ ÉS NAGY Ügyvédi Társulás (székhelye: 1082 Budapest, Corvin sétány 1. A. ép. 6. em. 2.) tagjai és munkavállalói.

Ügyvédi Iroda Munkavállalói: az Ügyvédi Irodával munkaviszonyban álló személyek, valamint az Ügyvédi Társulás tagjai és munkavállalói.

Üttv.: az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény.

II. A Szabályzat célja

• Az Ügyvédi Iroda tevékenysége gyakorlása keretében – a MÜK szabályzat 2.2.4. pontjában foglaltakra is figyelemmel – az Üttv. 2. bekezdés a)-e) pontja szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása, valamint az Üttv. 3. § (1) bekezdés l) pontja szerinti, a nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum okirati formába alakítása tevékenységet is ellát.

• A Szabályzat célja, hogy az Ügyvédi Iroda mint másolatkészítő – eleget téve az Eüsz. Vhr. 55. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettségének – meghatározza a másolatkészítés eljárási és műszaki feltételeit, valamint rendezze a kapcsolódó felelősségi kérdéseket.

III. A Szabályzat hatálya

• A Szabályzat személyi hatálya az Ügyvédi Iroda Munkavállalóira terjed ki.

• A Szabályzat tárgyi hatálya az ügyvédi tevékenység keretében előállított elektronikus másolatokra, illetve a másolatkészítés során használt Másolatkészítő rendszerre terjed ki.

• A Szabályzat annak kiadásának napján lép hatályba és annak visszavonásáig vagy módosításáig, határozatlan időtartamra szól.

IV. A másolatkészítés módja

• Az Ügyvédi Iroda a papíralapú dokumentum digitalizálása során elkészíti az elektronikus másolatot. A másolatkészítés során csak olyan másolat készül, amely a papíralapú dokumentum egészét tartalmazza (oldalhű másolat), tehát nem készül sem részleges másolat, sem elektronikus kivonat.

• Az Ügyvédi Iroda megállapítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi és tartalmi megfelelését.A képi megfelelőség minden esetben dokumentumonként és oldalanként kerül megállapításra, automatikus másolatkészítés nem történik.

• Az elektronikus másolathoz az Ügyvédi Iroda a Microsec Zrt. E-szignó programjának használatával hozzárendeli a következő metaadatokat:
• a másolatkészítő szervezet elnevezése és - ha a másolatkészítés nem az automatikus másolatkészítés a 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet 55. §-ában meghatározott szabályai szerint történik - a másolat képi vagy tartalmi egyezéséért felelős személy neve;
• a másolatkészítő rendszer, illetve a másolatkészítési szabályzat pontos megnevezése és verziószáma;
• a másolatkészítés ideje;
• az irányadó másolatkészítési rend elérhetősége.

• Az Ügyvédi Iroda ellátja az elektronikus másolatot az alábbi hitelesítési záradékkal: "Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező." A hitelesítési záradék a metaadatok között kerül elhelyezésre.

• Az Ügyvédi Iroda az elektronikus másolatokat tartalmazó e-aktát egységesen látja el elektronikus aláírással és időbélyegzővel. Az elektronikus másolatokat tartalmazó e-akta a továbbiakban csak egységesen kezelhető és az abban található elektronikus dokumentumok csak egységesen minősülnek hiteles elektronikus másolatnak.

• Az Ügyvédi Iroda az elektronikus másolatot – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – a másolatkészítéstől számított 10 (tíz) évig megőrzi.

• Az Ügyvédi Iroda a digitalizálásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az ügyszámot, a digitalizálás elvégzésének idejét, az Őrzési idő lejártát és a digitalizálást végző személy nevét és aláírását.

V. Jogszabályi megfelelés és felelősség

• Az Ügyvédi Iroda a papíralapú dokumentumról történő hiteles elektronikus másolat készítésekor gondoskodik az Üttv.-ben, az Eüsz. Vhr.-ben és a másolatkészítésre irányadó egyéb jogszabályokban foglalt követelményeknek való megfeleléséről.

• Az Üttv.-ben, az Eüsz. Vhr.-ben, a Szabályzatban és a másolatkészítésre irányadó egyéb jogszabályokban foglaltak esetleges megszegéséért az Ügyvédi Iroda felelősséggel tartozik.

Kiadta: Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda (képviseli: dr. Mándó Tibor ügyvéd)

Hatályos: 2024. július 16. napjától

Verzió: 1.0.